HTML

Folyóméter - folyóiratfigyelgető

Mit írnak az irodalmi és kulturális folyóiratok

Friss topikok

  • exterminador: Thomas Mann-nal kapcsolatban ne lehetne nívósan fanyalogni? Nana. (2021.11.09. 21:45) Sajtó, hibák, Weöres, madzag
  • bárki314: Kedves Seemann! Hozzáférhető még ez az elemzés valahol? (2019.03.16. 09:25) Ki a tettes?
  • vargarockzsolt: Ezt is meg kéne őrizni. (2015.03.12. 22:22) Kert, kimarkol, zenedoboz, ponty
  • vargarockzsolt: Szántó Dominika és a pénzügyi irodalom Paolo Coelhója. A Rakovszky vers most itt: www.pim.hu/objec... (2015.03.12. 22:11) Interjúk
  • vargarockzsolt: "Nemes Z. Márió szerintem kritikusnak, értekezőnek sokkal jobb, mint költőnek." Akkor most innentő... (2015.03.12. 21:53) Szép és kevésbé szép írások

Linkblog

Ki írjon irodalomtörténetet?

2012.02.13. 13:15 Szántó Domingo

1.
Aki tudja, hogy mit mondott a nyolcvanas évek végén az ELTE-n a titkárnő arra, amikor egy hallgató (nem én) "Németh. G. Béla tanár urat" kereste. ("Nincs benn Németh Géza professzor úr.") Aki látta "a legnagyobb magyar gitáros" (Radics Béla) szobrát annak a háznak az udvarán, ahol lakott, és tudja, hogy ki lakott a házzal szemben (Sánta Ferenc, -1998), és kinek a - legalábbis telentei - szomszédságában (Tatay Sándor, -1991). Aki emlékszik, hogy Fekete Gyula (-2010) mit mondott, amikor az MDF-vezette kormány 1994-ben elvesztette a választásokat. És akinek egyszersmind az is megvan, hogy milyen napközis tanárnő volt a felesége, Joli néni. (A legjobb.) Aki tudja, hogy kinek a polcán van az első Újhold-Évkönyv Hekerlének mindhárom szerkesztő által dedikált példánya. (Nem az enyémen!) Hogy melyik Shakespeare-darabban szerepel a "football player" kifejezés. És aki azt is tudja, hogy fordította ezt Vörösmarty Mihály. Nádasdy Ádám. Hogy hol lakik itt. (Én nem.) Hogy melyik könyvkiadóval lakik egy házban a Göröcs. Aki helyesen írja Czigány Lóránt, Szajbély Mihály, Sava Babić és Philoktétész nevét. Vagy nem? 

2.
Kukorelly Endre "Ez így" címmel írta meg a februári Kalligramban, hogy ki írjon irodalomtörténetet, legalábbis a 70-es évektől 2005-ig. (A szöveg korábbi változata itt.) Én nem szeretem Kukorelly írásait, nagyon akart produkciónak érzem az övét, de ez a mostani érdekes. Legalábbis versként, mert manifesztumnak, kiáltványnak, hovatovább esszének már nagyon elnagyolt, illetve enyhén szólva elrajzolt ez a névsorolvasás. És a koncepció egészen biztosan téves: nem az az ideális személy a korszak irodalomtörténetének megírására, aki pl. látta a néhai Csurka Istvánt a debreceni (miért nem a balatoni? az tudtommal jellemzőbb, de biztos a debrecenin is lehetett látni) vonaton "ránottát falni". Irodalomtörténetet szerintem az írjon, akinek érdekes gondolatai vannak arról, hogy mi történt a tárgyidőszakban pl. a magyar prózával, és aki tudja, hogy a többi érdekes irodalomtörténész mit írt a témáról. Aki ismeri a tárgyát és a tárgyát tárgyaló szövegeket. (Persze Kukorelly is mondja ezt is, de hát annyi mindent mond. Pl. - sokakkal ellentétben - beszél az avantgárdról, nagyon helyesen.) Aztán az egyes olvasók - a többi irodalomtörténész segítségével - majd eldöntik, hogy mennyire érdemes komolyan venni. Aki tisztában van vele, hogy egy irodalomtörténetet fog írni, mert az irodalomtörténetet nem lehet.

(3.)
Ja, és hollandusul meg az idézzen, aki tud - legalább - jól idézni. Igaz, azt, hogy "Waarom ben ik niet wereldberoemd of ten minstre gecaniniseerd zoals..." nagyjából úgy is érti mindenki ("Miért nem vagyok világhírű vagy ... kanonizálva, mint"), ha a gecanoniseerd és a ten minste rosszul van írva.

(4.)
Megint beleolvastam. Van pl. ez: "Jelentős a terminológiai zűrzavar: vers formája és a versforma egybeértődik, az »angol tanszéki költészet« ügyes/kulturált poszt-posztnyugatos, poszt-újholdas, jambikus-rímelős verselői egyfajta csendes agresszív kizárólagossággal írják bele a hazai versértésbe a költészet= hagyományos kötött forma kódot." Csendes agresszív? Vajon ez olyan lehetetlenség, mint a kilós szmoking, vagy inkább olyan mégis-létezhető, mint a mosolygó gyilkos? Mindegy, az ember érzi, hogy ezt nem volna szabad: a csendes agresszíveknek kizárólagossággal beleirkálni a versértésbe. Vagy legyenek hangosak, vagy legyenek szelídek, ha pedig nem, akkor ne írjanak bele, vagy legalább (ten minste) ne kizárólagossággal.

4 komment

Címkék: vörösmarty mihály nádasdy ádám kalligram tatay sándor kukorelly endre sánta ferenc czigány lóránt német g béla szajbély mihály sava babić

A bejegyzés trackback címe:

https://folyometer.blog.hu/api/trackback/id/tr444101354

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Inkább Minka 2012.02.15. 15:50:04

Őrülten érdekes szöveg a Kukorellyé. Minden passzusát meg kéne vitatni. A Holmi versrovatának értékelésével - vö. Holmi-posztvita -szóról-szóra egyetértek. Azóta önkritikus hajlandóságomban átrágtam magam a Szántó Domingo ajánlotta Várady Szabolcs-verskomplexumon: mit mondjak. Inkább semmit.

De a legérdekesebb, hogy miközben Kukorelly vadul ajánlja a magyar irodalomtörténet tisztalapalapú újrakonfigurálását, ő maga makacsul ragaszkodik a bevetthez. Ebben egy fontos fejezetet az a Farkas Zsolt ír, aki Kukorellynek monográfiát szentel, s nekimegy Balassának, aki Nádast és Esterházyt sztárolja. Úgy érződik, mintha Kukorelly szerint itt romlott volna el minden, mintha az eredendő bűn Balassához kötődne. Pedig az élet most rácáfolni látszik (csendes agresszivitással): Nádas a Párhuzamos történetekkel ezekben a hónapokban indult el egy új világhódító körútra, s hazai recepciója megéledni látszik (Bazsányi, Bagi, Radics, Dunajcsik, vagy az Enigma 67. száma), Esterházy pedig remekül viseli a kritika (megintcsak pl. Radics) csapásait, népszerűsége, hanem is töretlen, de a régi (pestiesen szólva). Mostan olvastam szórakoztató nem-vers-verselményét ("költőien tördelt sorokkal" ) a Jelenkorban. A göthös Goethe lovával. Kukorelly Marnónak feltűnően kevés teret szentel, pedig egy új irodalomtörténet elég sok mindent (és sok mindenkit) építhetne a nyelvi paradigmaváltására. Szóval, holland sznobizálás ide vagy oda - (ten minste) van mivel vitatkozni.
De nem vagyok képben - ez a Kukorelly-szöveg minek apropóján keletkezett vagy minek a kritikája?

Noshát Ernő 2012.02.15. 17:42:42

Én is Minka kommentjéhez csatlakoznék: valóban őrülten érdekes szöveg. Az első rész enumerációjában kifejezetten van valami ringlispíl-hatás. És hogy az irodalomtörténet egyben felejtéstörténet is, nos, abban is van valami szédítő. Mert (ahogy én látom legalábbis) nem is annyira (nem csupán) az irodalomtörténet a tárgya Kukorellynek, hanem a kulturális emlékezet.

Szántó Domingo 2012.02.15. 23:11:39

@Inkább Minka: Kedves Minka! (És Ernő, te áruló!) Hát mondtam én, hogy nem érdekes? Nem azt mondtam, hogy érdekes? De azt mondtam. Minka kérdésére válaszolva: a 10. jegyzet szerint "Ez a szöveg a Szépírók Társasága által rendezett, a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2006. szeptember 14-én megtartott Újraolvasott negyedszázad konferenciára készült."
És: én Farkas Zs. dolgait nagyon szeretem, a fent belinkelt "Győz a jó" pl. szerintem remekmű, de bizonyos szenvei (ellenek és rokonok vegyesen) nem férnek a fejembe. Úgy látszik, van ilyen. A Radics V.-cikkeket (meg a többiből amit bírok) majd megnézem, mert pl. amit valamelyik karácsonyi Narancsba írt Darvasiról, azzal betűről betűre egyetértek. (De mért pont karácsonykor kellett?)
Vitaügyben és metavitaügyben pedig: az túl egyszerű volna, hogy "természetesen gondolhatsz bármit, de azokat is gondolnod kell, amiket én gondolok". A dolgok ennél színesebbek, hovatovább szeszélyesen színesebbek. (Gondolom.)

blagodrja 2012.02.17. 11:48:13

Ki történtesse az irodalmat? Bevallom, szívesen látnék egy kis tektonikus mozgást, egy kis kánonrengést. Mérhetnék "Osvát" skálán, de megengednék egy "Sz.D" skálát is.
süti beállítások módosítása