Van egy Márai-kötet, ami nem jelent meg magyarul, csak németül. Ez a "Der Wind kommt von Westen" címmel 1964-ben kiadott útirajz. Itt egy friss kiadása. Bod Péter a januári Alföldben ír Márai "Teljes napló"-jának 1959–1960-as kötetéről: szavai szerint ennek első száz oldalát foglalja el a (német kiadásnak is alapjául szolgáló) "kéthetes kaliforniai és mexikói kirándulás" útirajzának élményanyaga. Az út négyhetes volt ("Jan. 16.–febr. 15.", 10 oldal), és egész Amerikát átszelte, ahogy a német útirajz egyik olvasója írja a fenti linken – "Von Kalifornien über Mexiko, Texas und Florida zurück nach New York führte die Reise des ungarischen Schriftstellers Sándor Márai" –, és a naplókötetben több mint százhúsz oldalt foglal el. A többi stimmel.
Illetve Bod – "lappangó Márai mű"-nek nevezve a németül megjelent könyv magyar szövegét –, azt írja, hogy "mivel e könyv nem jelent meg magyarul, pillanatnyilag nem tudható, hogy a szövege mennyiben egyezik meg a diáriumban találhatóéval". Szerintem tudható: akit érdekel, utánanézhet a német kiadásban.
Aztán ha már fontos "filológiai vonatkozások"-at emleget a kritikus, nem ártott volna megemlíteni, hogy az utazásnak van egy másik feldolgozása is. A Márai életében megjelent naplóválogatás 1958–1967-es kötetében ezeknek az úti jegyzeteknek a darabjai képezik a 1959-es év teljes(!) anyagát. Ez az átírt, szerkesztett, meghúzott változat a Helikon életműkiadásában negyven oldal. Nem volt a kezemben az 1964-ben megjelent német könyv, de az a gyanúm, hogy ennek szövege szerkesztettebb a "A teljes napló"-ban közölt (1959-ben, út közben született, bővebb, de nyersebb) feljegyzésekénél, ugyanakkor az 1968-ban megjelent naplóválogatásénál – kb. két és félszer? – bővebb.
Bod Péter azt is írja, hogy Márai termékenysége drámai mértékben visszaesett az emigrációban, majd azt mondja, hogy "A teljes napló" kiadása "alapvetően átrajzolta az emigrációs évek alkotói teljesítményről korábban kialakult vélekedést". Ha pedig ehhez még hozzávesszük a Szabad Európa Rádiónak hosszú éveken át írt heti jegyzeteket is, akkor azért nem is olyan rossz az arány. Márai a legújabb, 1961–1963-as naplókötetben nyolcszáz ilyen szöveget említ: közülük néhány az életműkiadás 1956-tal foglalkozó gyűjteményében is megjelent. Ott öt-öt könyvoldal a terjedelmük, ha tehát mind a nyolcszáz megjelenne, az négyezer oldalra, azaz nyolc kötetre rúgna. "A teljes napló" várhatóan összesen tizenhét-tizennyolc kötetével együtt ez huszonöt kötet, és akkor még a levelezésről nem is beszéltünk, amelynek terjedelme feltehetőleg nem csökkent a háború előtti évekhez képest. (A Simányi Tiborral folytatott levelezés nagyon jó – egy külön Márai-könyv, németül is megjelent –, a Simonyi Imre és Márai között alig csordogáló levelezésecske viszont csenevész és formális: a gyulai költő kelleti magát a lapjain, Márai néha már-már az udvariatlanságig hűvös és szűkszavú. Szinte szemfényvesztés volt ebből kötetet csinálni.)
Apróság, de Bod Péter azt írja még, hogy Márai "másutt ellenőrző olvasásnak nevezte Heinrich Mann Die kleine Stadt (Kisváros) című regényét" – ezt most nem találom, de úgy rémlik, az ilyesmit Márai valahogy így fogalmazza meg: "ellenőrző olvasás: Heinrich Manntól a Kisváros". A megjegyzés tehát nem a könyvet minősíti (annak semmiértelme nem volna), hanem "újraolvasás" értelemben áll.
