Folyóméter - folyóiratfigyelgető

Az utóbbi hónapok egyik felfedezettje nálam Markó Béla; szégyen, nem szégyen (inkább szégyen), de eddig nem nagyon figyeltem a költészetére.Azt bizonyítja inkább, hogy a bánategyforma mindkét arcon, nincs különbségmég abban sincs, hogy pokolra szállnakvagy mennybe mennek, mert…

Sántha József novellájával (Egy hosszú tél) nyit a decemberi Tiszatáj: Sántha egyenletes tempóban, magasan kitartott hangon mesél egy halódó világról, ahol senki semmit nem tud tenni a csontig hatoló hideggel szemben, ami inkább egzisztenciális katasztrófának tűnik, mintsem…

 Az előző posztomban hátulról kezdtem végiglapozni az új Holmi kritikarovatát, kb. a feléig jutottam. Akkor hát folytassuk innen. Borgos Anna és Szilágyi Judit Nőírók és írónők. Irodalmi és női szerepek a Nyugatban című kötetéről két bírálatot közöl a lap. Az…

Nem tudom eldönteni, hogy csak Sántha József már-már zsurnálterjedelmű kis kritikája jó a Revizoron vagy Deres Kornélia könyve is, amiről szól (úgyhogy megveszem). Ahogy azt se, hogy csak Tarján Tamás kritikája nem ad semmi újat, vagy a recenzeált kötet se.

Ezt a blogot nem a teljesség igényével írom, hogy azt egyáltalán szóba lehessen hozni, kb. négyen kellenénk. Műfajilag pl. a kisprózát alighanem el is hanyagolom: ha nem húz be az elején, akkor nem olvasom el, vagy eleve átugrom ("majd később" alapon, vagy azon se). Ezért…