HTML

Folyóméter - folyóiratfigyelgető

Mit írnak az irodalmi és kulturális folyóiratok

Friss topikok

  • vargarockzsolt: Ezt is meg kéne őrizni. (2015.03.12. 22:22) Kert, kimarkol, zenedoboz, ponty
  • vargarockzsolt: Szántó Dominika és a pénzügyi irodalom Paolo Coelhója. A Rakovszky vers most itt: www.pim.hu/objec... (2015.03.12. 22:11) Interjúk
  • vargarockzsolt: "Nemes Z. Márió szerintem kritikusnak, értekezőnek sokkal jobb, mint költőnek." Akkor most innentő... (2015.03.12. 21:53) Szép és kevésbé szép írások
  • vargarockzsolt: "kíváncsi vagyok, mikor készül film Tóth Krisztina-prózából, mert nagyon alkalmasnak látszik rá" M... (2015.03.12. 21:36) Testtörténetek
  • vargarockzsolt: "az ilyesmi többnyire érdekes, ha éppen nem dögunalmas" - ez talán nem jelentős, de maradandó (2015.03.12. 21:16) Kritikuskritka

Linkblog

Tandori, még szeptemberben

2010.10.30. 09:22 Szántó Domingo

Még a szeptemberi Tiszatájban jelent Tandori Dezsőnek Füzi László könyvéről szóló írása. (A lap archívumában a poszt óta meglett: www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/2010-09/2010-09.pdf.) Nem kritika, nem ismertetés, nem kedvcsináló, de mégis kedvet csinál a könyv elolvasásához. Közben teljes Tandori-írás, az életről és egy kicsit (nem is olyan kicsit) a halálról.

Az élet, a halál, akárcsak a szerelem az irodalom örök témái. Illetve nem témái: jelenlétük állandó intenzitásával ezek szakadatlan provokációt jelentenek (az utálatosan elharapózott szóval kihívásnak is lehetne nevezni) minden embernek. Sokat is beszéltek (festettek, zenéltek stb.) róluk, de épp ez a számosság tud az érzékelhetőség vagy érzékeltethetőség rovására menni: a halálról és társairól nehéz önállóan, eredeti módon, az újra és újra megtörténő, mégis váratlan megértés (a katarzis?) igényével gondolkodni, pláne beszélni.

Meghalunk, hát persze. De ezt tudjuk. Csakhogy Tandori úgy mondja meg, hogy meghalunk, mintha eddig annyira azért mégsem tudtuk volna. Bizonyára a kisebb szabású művek közül való ez az írás, de mégis a "cseppben a tenger" effektusnál lényegibben mutatja meg egy nagy költő nagyságát: tengerben a tengert.

Tandorit - Juhász Ferenccel együtt -sokan tratják olvashatatlannak, de ez inkább mentség, mint kritika. "Talán nem hágok kőbe" (Tandori alkalmi, szólás értékű találata), ha azt mondom, hogy folyóiratban adagolva vitathatatlanul olvasható és olvasandó, sőt. Nekem mindenesetre bearanyozta a csütörtök reggelemet. (Jó, a nap is sütött.)

 

Szólj hozzá!

Címkék: tandori juhász ferenc tiszatáj

A bejegyzés trackback címe:

https://folyometer.blog.hu/api/trackback/id/tr192409225

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.