HTML

Folyóméter - folyóiratfigyelgető

Mit írnak az irodalmi és kulturális folyóiratok

Friss topikok

  • vargarockzsolt: Ezt is meg kéne őrizni. (2015.03.12. 22:22) Kert, kimarkol, zenedoboz, ponty
  • vargarockzsolt: Szántó Dominika és a pénzügyi irodalom Paolo Coelhója. A Rakovszky vers most itt: www.pim.hu/objec... (2015.03.12. 22:11) Interjúk
  • vargarockzsolt: "Nemes Z. Márió szerintem kritikusnak, értekezőnek sokkal jobb, mint költőnek." Akkor most innentő... (2015.03.12. 21:53) Szép és kevésbé szép írások
  • vargarockzsolt: "kíváncsi vagyok, mikor készül film Tóth Krisztina-prózából, mert nagyon alkalmasnak látszik rá" M... (2015.03.12. 21:36) Testtörténetek
  • vargarockzsolt: "az ilyesmi többnyire érdekes, ha éppen nem dögunalmas" - ez talán nem jelentős, de maradandó (2015.03.12. 21:16) Kritikuskritka

Linkblog

Pizsamatematika

2011.06.17. 05:14 Szántó Domingo

Az Ex Symposion 73. számának fő témája a pizsama. (A téma korábbi, emlékezetes felvillantása Esterházynál - rá kell keresni a 'pizsama' szóra -, illetve alapvetése Varró Dánielnél.) Beköszöntőjében a jó és egyre jobb Szegő János ezt írja: "Amikor saját magamról, életem egy-egy kétségéről, problémájáról próbálok minél őszintébben írni, akkor az nem is olyan érzés, mintha meztelen lennék, inkább olyan, mintha pizsamában flangálnék a Körúton". Ez szép és jó, de nem hiszem el, hogy tényleg olyan lenne - és ettől bizonyos feszültséget is érzékelek a teljes mondat és a "minél őszintébben" kitétel között. De hát szövegben a feszültség drága kincs. Ez pedig másért jó: "Thomas Mann, ha pizsamát hordott, gondolom, gondosan begombolta azt". (Megmondom: az "azt"-ért.) Ehhez apró adalék: olvasmányélményeimben kutatva magam sem lelem Thomas Mann pizsamájának nyomát, de arra emlékszem, hogy naplójának tanúbizonysága szerint az írófejedelem egy különösen meleg nyári napon hosszú alsónadrág helyett rövid selyemalsót vett - és meg is hűlt!

A nagyon tehetséges - sőt annál már több is - Kemény Lili "Egy üres busz álma" [kicsit görgetni kell érte] című verse jó vers, de furcsa módon mintha annak veszélyét villantaná fel, hogy (a versszépség nem formai, hanem gondolati értelmében) a költő hajlamos lehet a giccsre. Ahogy pl. - hogy nagyot mondjak - József Attilát lehet úgy olvasni, hogy az ember azt érzi: a vers összeroskad a saját, jól megteremtett érdekessége alatt; és ettől, akkor és ott, már nem is olyan érdekes.

Nem olvastam el az egész lapot, de, mintha két dolog hiányozna a pizsamatémából. Az egyik a köldökszösz és annak titka, a másik pedig a sajátos férfipizsama: a póló (esetleg atléta) boxeralsó kombó. Arról nem is beszélve, hogy ez az alváshoz rendszeresített külön összeállítás vagy egyszerűen a - zuhanyozáshoz való fáradtság függvényében - előző, illetve következő napi alsóruha-e.

Borsik Miklós újabb Juhász Ferenc-átiratai jók, de elsősorban megint az a jó bennük, ami már Juhászban is jó volt. Ezek a versek mégis jobbak, mint amiket korábban olvastam ebből a zsánerből. Az elsőt - a szövegnek a nagyobb szövegfolyamból való kiemelésétől eltekintve - Borsik alig írta át, de az egyik legfontosabb változtatás, a vers végére illesztett egyszavas mondat - "Hiányoztok." - jó. Ugyanígy jó - nagyon jó - a második vers záróképe, a Szentkuthy Miklós szájából kiszedegetett Juhász-bábuk, amelyek közül az ülve alvó író az utolsót kettéharapja. De Borsik megint tompít és ront is. Juhásznál az anya udvaron kiteregetett alsóneműi a hidegben "üvegálarc-üvegzászlókká fagytak", amiből az átiratban a bántóan semmitmondó "üvegmaskara" lesz.

Azzal zárom, ami a legjobban tetszett: Keresztesi József "A díj" című dalszövegével (Új Párduc zenekar), vagy - ne féljünk ettől - versével. Az második verzét és a refrént ide kell másolnom. Ha jövőre kimarad a Szép versekből, akkor az - egyébként bámulatra méltó figyelmetlenséggel szerkesztett - kiadványt még annál is hanyagabbul rakják össze, mint gondolnám. Sok más mellett a nagyszerű Michel Houellebecq nem annyira jó, de még mindig nem rossz új regénye, "A térkép és a táj" jut eszembe róla, bár Keresztesi verse versnek jobb, mint regénynek a regény, pedig az Goncourt-díjas:

este a kastély fényárban úszott
állva tapsolt a díszterem
és átvettem akkor az emlékplakettet
meg a harmincezer eurót hát istenem
megtartottam a díszbeszédem
hogy a nyugati kultúra miért vesztes
és előkerült egy Dom Pérignon
ezerkilencszázötvenkettes
gratulált mindenki, aki csak számít
meg voltak kurvára elégedve
és úgy aludtam számban a lazac
ízével, mint egy Kodiak-medve ---

és a tó partján a lány
ott ült a kezében hosszú bottal
és mosolygott a kakán
ahogy újra és újra előbukkan
azt mondta, figyelj jól
hogy a Hold alatti világ miről szól
minden ismétli önmagát
csak figyeld, figyeld a kakát!

Utólagos megjegyzés: közben elolvastam Szvoren Edina új novelláját is (Miért éppen "Kakaó" a címe?), szokás szerint nagyon jó, bár (bár?) most kevesebb a zsigeri viszolygás a testitől. Azt hiszem, csak szemöldök van, meg gigantikus bütykök, de azok sem nyílt ellenérzéssel említve.

 

2 komment

Címkék: juhász ferenc keresztesi józsef kemény lili ex symposion szegő jános borsik miklós

A bejegyzés trackback címe:

https://folyometer.blog.hu/api/trackback/id/tr162991087

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ivrilider 2011.07.28. 19:06:25

nem nevezném a kemény lilit giccsesnek. inkább csak még van hova fejlődnie.

Szántó Domingo 2011.07.30. 13:51:46

Szerintem nem egészen erről van szó. Nagyon késznek látszik: van mit felejtenie.