HTML

Folyóméter - folyóiratfigyelgető

Mit írnak az irodalmi és kulturális folyóiratok

Friss topikok

  • vargarockzsolt: Ezt is meg kéne őrizni. (2015.03.12. 22:22) Kert, kimarkol, zenedoboz, ponty
  • vargarockzsolt: Szántó Dominika és a pénzügyi irodalom Paolo Coelhója. A Rakovszky vers most itt: www.pim.hu/objec... (2015.03.12. 22:11) Interjúk
  • vargarockzsolt: "Nemes Z. Márió szerintem kritikusnak, értekezőnek sokkal jobb, mint költőnek." Akkor most innentő... (2015.03.12. 21:53) Szép és kevésbé szép írások
  • vargarockzsolt: "kíváncsi vagyok, mikor készül film Tóth Krisztina-prózából, mert nagyon alkalmasnak látszik rá" M... (2015.03.12. 21:36) Testtörténetek
  • vargarockzsolt: "az ilyesmi többnyire érdekes, ha éppen nem dögunalmas" - ez talán nem jelentős, de maradandó (2015.03.12. 21:16) Kritikuskritka

Linkblog

A kedélyes Bukowski

2011.08.07. 21:52 Szántó Domingo

A legutóbbi poszt óta kicsit túlolvastam magam, főleg a Kalligramból, és olyan novellákról is írni akarok, amik nem izgattak fel különösebben, de mindegy, ezekről majd később, most verselek.

Charles Bukowskitól két vers van a nyári számban, nagyon szórakoztatóak. Az egyiknek az az alaphelyzete, hogy a benne megszólaló személynek - egy életem, egy halálom: a költőnek - elege van az emberekből, akik a maguk bajával állandóan hívogatják telefonon (a másik meg a japán feleségek természetéről vall). Ez "a telefon" című vers engem Mesterházi Mónika "A másik ember - az a rohadék" [a pdf. 48. oldalán] című darabjára emlékeztet, ami szintén arról szól, hogy "elegem van a másikból". De míg Bukowski verse egy ponton humoros fordulatot vesz, és ettől a mizantróp a végén, kvázi visszamenőleg, valahogy kiengesztelődik a sok hülye iránt - illetve válik önmaga kissé nevetségessé -, addig a magyar pályatársnál az utolsó sor didaktikus csattanója ("az a másik rohadék is mindig te vagy") úgyszólván légycsapóként üti agyon a verset. (Itt [az 57. oldal a pdf-en] egy másik, utcai elesésekről szóló Mesterházi Mónika-vers, amelyben a banális alaphelyzet az előzővel ellentétben evidens módon lényegül át irodalommá.)

A Bukowski-verseket k.kabai lóránt fordította, nem tudom, megbízásból-e. Mindenesetre a fordító saját művei, illetve az általa is szerkesztett Műútban megjelenő versek jóval sprődebb esztétikájának fényében ez a két darab már-már gemütlichnek hat. Persze Bukowski 1920-ban született, azaz az újholdasokkal volt egyidős - úgy azért érdekesebb a mára már megkopott nyerseség. Bár ezzel meg a műalkotás intencióitól, úgy érzem, idegen módon történeti szempontot emelünk be az értelmezői (tarararamm:) horizontba, amitől lehet, hogy jobban érthető lesz a vers, de huncut, aki azt mondja, hogy jobban is tetszik.

Szólj hozzá!

Címkék: kalligram charles bukowski mesterházi mónika k kabai lóránt

A bejegyzés trackback címe:

https://folyometer.blog.hu/api/trackback/id/tr953132559

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.