HTML

Folyóméter - folyóiratfigyelgető

Mit írnak az irodalmi és kulturális folyóiratok

Friss topikok

  • vargarockzsolt: Ezt is meg kéne őrizni. (2015.03.12. 22:22) Kert, kimarkol, zenedoboz, ponty
  • vargarockzsolt: Szántó Dominika és a pénzügyi irodalom Paolo Coelhója. A Rakovszky vers most itt: www.pim.hu/objec... (2015.03.12. 22:11) Interjúk
  • vargarockzsolt: "Nemes Z. Márió szerintem kritikusnak, értekezőnek sokkal jobb, mint költőnek." Akkor most innentő... (2015.03.12. 21:53) Szép és kevésbé szép írások
  • vargarockzsolt: "kíváncsi vagyok, mikor készül film Tóth Krisztina-prózából, mert nagyon alkalmasnak látszik rá" M... (2015.03.12. 21:36) Testtörténetek
  • vargarockzsolt: "az ilyesmi többnyire érdekes, ha éppen nem dögunalmas" - ez talán nem jelentős, de maradandó (2015.03.12. 21:16) Kritikuskritka

Linkblog

Fekete

2011.08.15. 11:56 Szántó Domingo

Megnéztem a Műút Málik Roland-emlékszámában az év elején Ecuadornál óceánba fulladt költő verseit.

Micsoda mondat.

Szeretem a hosszú verseket, talán azért, mert több az esély, hogy valami tetszik bennük, mint a rövidek esetében. Ami Málik-verset korábban olvastam, az nem keltette fel az érdeklődésem továbbiak iránt, ezekben több kedvemre valót találtam (a "Fiúk a Ruzsinban" tetszett leginkább), de így sem szerettem meg a költészetét. Vannak a versekben emlékezetes találatok, mint például a "rögdög" szó vagy az, hogy "a szavak légegében járok", meg az, hogy "olvasni őszt hosszú regényben", de van valami tolakodó, közvetlen őszinteség is a versek intonációjában (ahogy, hogy nagyot mondjak, József Attiláéiban van), emellett úgy érzem, a hosszú versekben nem érnek össze az ihletek.

Ketten is dicsérik a lapban a költő felolvasásait, itt (13:18-tól) hallható "A Halál margójára" első része.

A halál felől olvasva több részlet is olyan, mint valami beteljesült prófécia (mint az "Ott essem el én" vagy az, hogy "Íme, hát megleltem hazámat"). Pl. ez: "eljön az idő, / hogy minden reggel / veled kávézom, s leszek / a világ végén, tenger". De ez a fajta poétikai fatalizmus terméketlen ostobaság, mert ez a mondat ad absurdum biztosítási csalásra is utalhatna, ahogy "Az utolsó kávé" is (ez itt csak az eleje):

Sejdítem, hogy lesz, öreg
talán még nem,
csak csendes ember.

Idegen földön — egyedül
hazád idegenebb —,
ott leszel akkor.

Szép nap ígérkezik.
Fél tízre jársz,
gringó,
presszó,
eszpresszó,
a levegő csupa fény
.

A nullával kezdődik minden,
gondolod, rosszul,
sietve törölsz,
egy halálka előtted:
mit írsz?
s egy másik: minek?"

Szólj hozzá!

Címkék: műút málik roland

A bejegyzés trackback címe:

https://folyometer.blog.hu/api/trackback/id/tr333154701

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.