HTML

Folyóméter - folyóiratfigyelgető

Mit írnak az irodalmi és kulturális folyóiratok

Friss topikok

  • exterminador: Thomas Mann-nal kapcsolatban ne lehetne nívósan fanyalogni? Nana. (2021.11.09. 21:45) Sajtó, hibák, Weöres, madzag
  • bárki314: Kedves Seemann! Hozzáférhető még ez az elemzés valahol? (2019.03.16. 09:25) Ki a tettes?
  • vargarockzsolt: Ezt is meg kéne őrizni. (2015.03.12. 22:22) Kert, kimarkol, zenedoboz, ponty
  • vargarockzsolt: Szántó Dominika és a pénzügyi irodalom Paolo Coelhója. A Rakovszky vers most itt: www.pim.hu/objec... (2015.03.12. 22:11) Interjúk
  • vargarockzsolt: "Nemes Z. Márió szerintem kritikusnak, értekezőnek sokkal jobb, mint költőnek." Akkor most innentő... (2015.03.12. 21:53) Szép és kevésbé szép írások

Linkblog

A fákmár

2012.09.19. 22:05 Szántó Domingo

Nem akartam impulzusposztot írni, így hevenyészve, de nagyon szépet választott Szekeres Dóra a Literán a hét versének, Kosztolányitól az "Őszi reggeli"-t. Bár szerintem ez nem a "derű" verse, ez a szó itt túl kevés, és félrevezető is.

Kosztolányit magát idézném (persze más összefüggésben írta ezeket): "olyan ez, mintha egy érett férfi énekelne vagy inkább dúdolna a sötétben, csukott szájjal, és mintha mindig vissza-visszatérne arra, amit nem lehet elégszer elmondani, mert ezt egy élet során tapasztalta, s ennél nincs szebb, szomorúbb, tartalmasabb." Illetve: "a föltétlen muzsika, a matematika lírája, s a fájdalom, melyet ez a sohasem szenvelgő, érzelmes zene elénk tár, olyan tiszta, tárgyilagos, pontos, mint emberi gyarlóságunkból, körülhatároltságunkból származó megismerés, hogy a végtelent hiába igyekezzük megközelíteni, és hogy a kétszer kettő itt a földön mindig csak négy, nem öt".

Mellesleg ez a vers is nagyon jó, főleg a vége (az emlékeztet az "Őszi reggeli"-re), meg ahogy eljut a végégig.

Aztán itt van az agyonidézett "Boldog, szomorú dal", amit én sokáig nem szerettem az elkoptatottsága, a banális szecessziója ("a langy téa" meg hasonlók), a direktsége és az epigrammatikus befejezése miatt, de aztán nagyon megszerettem négy indázó sorát, aztán azon keresztül az egészet, mégis. ("Az elkoptatottsága miatt? - kérdezhetnők. - Tehet arról a vers?" Hát persze hogy tehet.) A négy sor, amiben sokáig az se derül ki, hogy milyen mondatban vagyunk (fő? mellék?), és hogy ki az alany, mi az állítmány:

Nem többet az egykori köd-kép,
részegje a ködnek, a könnynek,
ha néha magam köszönök még,
már sokszor előre köszönnek.

Szólj hozzá!

Címkék: Kosztolányi Szekeres Dóra Litera

A bejegyzés trackback címe:

https://folyometer.blog.hu/api/trackback/id/tr864789097

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása