Az utóbbi időben - sőt csak októberben! - két versben is olvashatunk a fagyalról: Markó Bélánál (Látó) és Győri Lászlónál (Alföld). Nyilvánvaló, hogy mindkét költő Vergilius második eclogájának 18. sorára játszik rá:
"alba ligustra cadunt, vaccinia nigra leguntur"
(a sor jelentése nagyjából: a fagyal hiába fehér, mégis hagyják lepotyogni, míg a fekete kökényt szedik).
Örülök neki, hogy a természeti szépségek iránti vonzalom nem halt ki a költőkből Petőfivel, de azt fájlalom, hogy kortársaink botanikai horizontja ilyen bántóan szűk: egyszerűen nem értem, hogy a fagyal iránti - úgy tűnik, elég divatos - vonzalmuktól elvakítva miért diszkriminálják a sokkal dekoratívabb magyalt. Ez utóbbi adventi növény, vagyis talán majd a lapok decemberi számaiban találkozhatunk azokkal a versekkel, amelyekben szerepel. De addig is egy gondolatkísérlet: elég egy Esterházy-féle behelyettesítés - magyal/magyar -, hogy ilyen örökbecsű igazságokra leljünk (az erdeti szöveg itt):
Képzeljük el, milyen lehet egy több mint 400 tagot számláló családba tartozni. A magyar egy ilyen boldog nagy család részese. Családjának több tagja van, mint ahány nap az évben. Pillantsunk most be ennek a nagy családnak az életébe!
Mire használják a magyart?
A magyarbokrok családjához több, mint 400 faj tartozik. Ezt a díszcserjét emberemlékezet óta sövényként használják. A középkori Európában takarmánynövényként termesztették a szarvasmarhák számára. A magyar természeténél fogva nagyon szívós, elviseli a mostoha éghajlati viszonyokat is.
Kék magyar
Ez a magyarfajta (Ilex meserveae) alkotójáról kapta nevét, a New York-i Mrs. F. Leighton Meserve-ről, aki az Ilex rugosa (szívós, de nem túl vonzó) és az Ilex aquifolium (szép, de nem túl erős) keresztezésével hozta létre a kék magyart az 1960-as évek elején. Az új típus szép és szívós. Az első hibrideket Kék fiúnak és Kék lánynak hívták, mivel a magyar lehet hím- vagy nőivarú.
Japán, vagy csipkéslevelű magyar
Ez az egyik legkülönlegesebb magyarfaj. Lassabban nő, de akár 75 évig is elélhet.
Amerikai magyar
Ahogyan neve is mutatja, ez a fajta Amerikában őshonos. Az amerikai magyar 4,5-9 méter magasra nő. Az amerikai magyar széles körben elterjedt tájdíszítő növény Európában és Amerikában, és ünnepi díszítésre is használják.
Kínai vagy szarvas magyar
A kínai magyar egy nagyon sűrű lombozatú bokorfajta, mely 7,5 méter magasra is megnőhet. Mivel a lombozat szinte áthatolhatatlan, ez a magyarfajta kiválóan alkalmas a privát szféra elkerítésére.
Glabra magyar
Ez a fajta a legszívósabb a magyarfélék családjában. Kibírja a szélsőséges hideg időjárást, a nagy hőséget, és jól érzi magát a nedves, mocsaras vidékeken is. Ahogy a növény öregszik, elkezd a föld felé hajolni.
Közönséges magyar
A közönséges (vagy angol) magyar Európában őshonos. Egy átlagos közönséges magyar 9 méter magasra nő. Virágai illatosak, bogyói mélyvörösek. Ezek a bogyók mérgezők az ember számára. Még a madarak és a rovarok is megvárják, amíg a bogyók teljesen megérnek, mert ízük rendkívül keserű.
Hogyan ültessünk magyarbokrot?
Ha ültetéskor nem vagyunk elég gondosak, a magyarbokor nem lesz képes megfelelni rendeltetésének, és kertünk elcsúnyúlhat.
* Először válasszuk ki jól a bokor leendő helyét, mert nem szereti, ha később átültetik.
* Ezután tegyük a magyart óvatosan a gödörbe.
* A magyarbokor nagyon szereti a napfényt, de jól megél árnyékos helyen is.
* A magyarbokor különlegessége az, hogy kétlaki növény, azaz csak egyféle reproduktív szerve van, vagy hím-, vagy nőivarú. Így, ahhoz, hogy sor kerülhessen a beporzásra, 5-6 méteres körzetben lennie kell hím- és nőivarú példánynak is.
* Mivel a magyar szereti a savas talajt, kezeljük savas műtrágyával.
A magyar lassan fejlődő növényfajta, de nagyon vidám külsőt kölcsönöz kertünknek.
