HTML

Folyóméter - folyóiratfigyelgető

Mit írnak az irodalmi és kulturális folyóiratok

Friss topikok

  • exterminador: Thomas Mann-nal kapcsolatban ne lehetne nívósan fanyalogni? Nana. (2021.11.09. 21:45) Sajtó, hibák, Weöres, madzag
  • bárki314: Kedves Seemann! Hozzáférhető még ez az elemzés valahol? (2019.03.16. 09:25) Ki a tettes?
  • vargarockzsolt: Ezt is meg kéne őrizni. (2015.03.12. 22:22) Kert, kimarkol, zenedoboz, ponty
  • vargarockzsolt: Szántó Dominika és a pénzügyi irodalom Paolo Coelhója. A Rakovszky vers most itt: www.pim.hu/objec... (2015.03.12. 22:11) Interjúk
  • vargarockzsolt: "Nemes Z. Márió szerintem kritikusnak, értekezőnek sokkal jobb, mint költőnek." Akkor most innentő... (2015.03.12. 21:53) Szép és kevésbé szép írások

Linkblog

Kukk a KUK-ra

2012.04.11. 19:58 Szántó Domingo

Annyira megtetszett Bicsérdi Ádámnak az előző posztban méltatott Nyerges-kritikája, hogy kicsit turkáltam a neten, hátha találok mást is. A Pollágh Péter könyvéről az Új Forrásba írt recenzió is nagyon tartalmasan és kellő szellemességgel van megírva, az első másfél oldal úgy jó, ahogy van. Azt hiszem, a szerkesztőknek többet kéne foglalkoztatni ezt a fiút, mert ezenkívül csak a legutóbbi Műútban találtam tőle irodalomkritikát. Az Aaron Blum "Biciklizéseink Török Zolival" című könyvéről szóló recenziót valamelyest színtelenebbnek érzem a két korábbinál, aminek talán az az oka, hogy ezzel a könyvvel szemben a kritikus mintha kisebb ellenállást érzett volna. (És - a Nyerges-recenzió ismeretében - ennek az írásnak az elején nekem már egy kicsit sok a nemzedéki retrólamentálás.)

Olvastam még Bicsérditől - az említetteknél jobbára korábbi - filmkritikákat, a KUK-on, és ezek is elég jófélék, bár kevésbé vannak jól megírva, és meglehetősen (igaz, nem zavaróan) szpoilerezősek. A KUK fertályán én most jártam először: ez a Katolikus Egyetem esztétika tanszékének a kritikai oldala. Irodalomkritikát idén nem közöltek (a korábbiak sem zavarnak sok vizet), de itt egy érdekes interjú tavalyról Kemény Istvánnal.

...Nagyjából itt jutott eszembe, hogy nem tudom, hogyan is érek ennek a posztnak a végére. De szerencsére ekkor megtaláltam a Vasadi Péterrel készült interjút. Én Vasadi költészetét nem szeretem (szerintem még az is lehet, hogy rossz költő), de ebből a nagyon jó interjúból nagyon eredeti módon gondolkodó, izzóan vallásos értelmiséginek tűnik. Ilyeneket mond: "Miért nem adnak [mármint az egyházban] például a lingvisztikai sikerességre?" Vagy: "Nem nyugodhatunk bele abba, hogy Szent Ágostonról nem beszélnek a templomokban." És: "Nézzétek, nekem már az is lelkifurdalást jelent, hogy egy ekkora házban ketten vagyunk, amikor olyan sokaknak nincs fedél a fejük fölött. Hogy hogyan érezheti jól magát egy ember egy püspöki palotában akkor, amikor ekkora a szegénység, az éhezés?" A katolikus költőségről, Pilinszkyre utalva: "János finom gyerek volt, nem tiltakozott ellene, de ez egy brutális megkülönböztetés." Végül egy szép szó: "imarobot".

Illetve még valami. Vasadi dicséri Mel Gibson "Passió"-jának naturalizmusát, kárhoztatva a film kritikusait, mondván, hogy bizony "ezt csinálták Jézussal". Ebben az ügyben egészen biztosan nincs igaza. Szerintem ugyanis minden olyan beállítás hamis és velejéig keresztényietlen, amely szerint (márpedig a film ezt sugallja) "a zsidók" ölték meg Jézust, nem pedig mi, emberek.

6 komment

Címkék: kemény istván vasadi péter bicsérdi ádám aaron blum

A bejegyzés trackback címe:

https://folyometer.blog.hu/api/trackback/id/tr184386576

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

half nelson 2012.04.12. 11:40:01

a retrólamentálás abszolút igaz, ez egy rossz szokásom, igyekszem levetkőzni!
az egyéb negatívumokkal is abszolút egyetértek, hasznos volt így összegyűjtve látni őket. egyébként pedig köszönöm az odafigyelést és a szimpátiát!
B.Á.

Noshát Ernő 2012.04.12. 16:15:16

"...ezt csinálták Jézussal" -- furcsa kijelentés ez. Mintha egyazon történet különböző képi megjelenítései között nem volna különbség. Mert hát egész pontosan nem "ezt csinálták" Jézussal, hanem Gibson direktor úr csinálta "ezt" Jézus történetével: hatásvadász trash-giccset forgatott belőle.

Szántó Domingo 2012.04.13. 11:58:37

@half nelson: Kösz. Érdeklődéssel várjuk a további irodalomkritikákat.

daniel_e 2012.04.14. 16:31:56

@Noshát Ernő: "...ezt csinálták Jézussal" -- Nem gondolom, hogy Vasadi a Gibson féle giccsre gondolt, ami egyébként jogos észrevétel. Inkább arra, hogy ma a szenvedést hajlamosak vagyunk átvitt értelmezésben használni, mint valami elvont fogalmat. Holott Jézus valóban szenvedet, ahogy bárki akit ostorral vernek, vagy akinek átütik rozsdás szögekkel kezét-lábát. Ennek a naturalista megjelenítését védi a kritikusokkal szemben, nem magát a filmet. Az pedig, hogy a "zsidók" ölték meg Krisztust, az interjúban fel sem merül. A filmben persze igen, de valóban fel kell emlegetni egy alkotás hibáit, ha találtunk benne egy pozitív részletet, gondolatot? (Lehet, hogy igen. Nem vagyok kritikus.) Egyébként valószínű, hogy pontosan "ezt csinálták" Jézussal, ahogy abban a korban mindenkivel, aki hasonló helyzetbe került.

Noshát Ernő 2012.04.14. 17:58:55

@daniel_e: "ma a szenvedést hajlamosak vagyunk átvitt értelmezésben használni, mint valami elvont fogalmat" -- igen, ezzel tökéletesen egyetértek.
Engem igazából az zavar a Passió körüli hájpban, hogy sok hívő úgy gondolja, végre pontos képet kaptunk róla, hogy mit is csináltak Jézussal. Pedig "pontos kép" ebben az értelemben -- képi érelemben, és hát mi más volna a mozi, mint képi értelmezés -- nem létezik. Könnyű belátni, hogy a képi megjelenítésnek is megvan a retorikája: Jézus megkorbácsolása más, ha egy középkori metszeten, egy barokk táblaképen vagy egy húszas évekbeli némafilmen látjuk. Aki úgy gondolja, hogy a Gibson-féle ábrázolás "pontos" képet ad, az rábólint a véres giccsre (szerintem). (És hát maga a passiótörténet a feltámadást nélkül nem válik olcsó darabolós mozivá?)

daniel_e 2012.04.14. 21:24:17

@Noshát Ernő: Abban mindenképpen van valami, hogy a képi megjelenítés koronként és divatonként (művészeti irányzatonként) más és más. Persze a mozgókép annyira új világ, főleg hanggal együtt, ami után nehéz újat mutatni mondjuk a festészetben. Filmeken belül a fenti ugyanúgy fennáll, értelemszerűen egy a hatvanas években forgatott olasz film nem ugyanazt mondja el és mutatja meg Jézus haláláról, mint Gibson. A véres giccs nem vitatéma, ezzel maximálisan egyetértek, csupán úgy gondolom, hogy valószínűleg ez áll a legközelebb egy ember borzalmas kínok közötti kereszthalálához (mármint a véres része). A dolog valóban akkor válik érdekessé, amikor az ember többé nem ember, hanem már maga Isten. Talán a befogadónak kell magában eldöntenie, hogy az egyébként a valósághoz közelítő véres jelenetek "illenek-e" Krisztus emberi megközelítéséhez, de ez inkább már egy hívő-nem hívő különbség, nem? Én például nem hívőként (ahogy Grecsó Krisztián írta egyszer, "származásom a katolikusság") úgy gondolom, hogy minden hibája ellenére Jézus, az ember nagyjából így halt meg, nem pedig vértelenül, díszesen, glóriával, vagy a többi régi ábrázolás korabeli giccsével. Azonban Jézushoz, az Istenhez nem ez a halál, pontosabban nem ez a kép illik. De vajon ez nem csupán modorosság? Nem tudom.
süti beállítások módosítása