HTML

Folyóméter - folyóiratfigyelgető

Mit írnak az irodalmi és kulturális folyóiratok

Friss topikok

  • exterminador: Thomas Mann-nal kapcsolatban ne lehetne nívósan fanyalogni? Nana. (2021.11.09. 21:45) Sajtó, hibák, Weöres, madzag
  • bárki314: Kedves Seemann! Hozzáférhető még ez az elemzés valahol? (2019.03.16. 09:25) Ki a tettes?
  • vargarockzsolt: Ezt is meg kéne őrizni. (2015.03.12. 22:22) Kert, kimarkol, zenedoboz, ponty
  • vargarockzsolt: Szántó Dominika és a pénzügyi irodalom Paolo Coelhója. A Rakovszky vers most itt: www.pim.hu/objec... (2015.03.12. 22:11) Interjúk
  • vargarockzsolt: "Nemes Z. Márió szerintem kritikusnak, értekezőnek sokkal jobb, mint költőnek." Akkor most innentő... (2015.03.12. 21:53) Szép és kevésbé szép írások

Linkblog

Regény a regényben

2013.01.23. 12:18 Szántó Domingo

Ez a címe Szigeti Csaba szokás szerint kitűnő írásának, amely az Életünk 2012/11. számában jelent meg Füst Milán "A Parnasszus felé" és "Az orgonista" című műveiről. De a cím lehetne ez is: "Egy »regény a regényben« regénye".

Szigeti először műfajilag sorolja be a nem túl ismert, de szerinte kiváló könyvet, "A Parnasszus felé"-t, művész, illetve ebből némileg törvényszerűen következően fejlődés-, valamint művelődéstörténeti regénynek nevezve. (Meghatározása szerint az utóbbi kategóriába az olyan történelmi kulisszák közt játszódó regények tartoznak, amelyeknek nem valós hírességek a szereplői.) Szigeti valósággal felfedezi Somlyó György Füst-könyvét (több jó könyv is megjelent abban a jól olvasható "Arcok és vallomások" sorozatban), aztán persze magát "A Parnasszus felé"-t. (Vagy ahogy Szigeti írja, "az A Parnasszus felé"-t. Elég kellemtelen ez az "az A" névelőhalmozás.)

Nagyon érdekes, ahogy a cikk - eredetileg előadás - feltárja az átírás jelentőségét Füst Milán pályáján. Somlyó azt írja, hogy 1961-ben Füstnek megjelent "egy régi félbehagyott kézirat nyomán átdolgozott és befejezett új regénye, A Parnasszus felé". De igaza van Szigetinek: egyáltalán nem biztos, hogy a régi kézirat befejezetlen, csak azért mert nem jelent meg, hiszen Füst Milánnak majdnem húsz évig egyetlen könyvére sem akadt kiadó, ami mégis ("említésre sem méltóan kisszámú") megjelent, azt ő maga adta ki. Az átírás kérdését aztán meggyőzően köti össze Tolsztoj "Feltámadás"-ával, ami szintén átírás, és amiért Füst rajongott. A "Feltámadás" "ősszövegéről", amit fiatalon olvasott, az öreg Füst - mint Szigeti kimutatja - épp akkor írt, amikor "A Parnasszus felé"-t írta, vagyis "számára a fiatalkori Az orgonista és A Parnasszus felé viszonya, ez utóbbi megírásakor, úgy jelent meg, mint Lev Tolsztoj életművében a fiatalkori A földesúr délelőttje és az időskori Feltámadás viszonya".

Ez a vége, de addig okos szavak esnek még még Falubert-ről és Kemény Zsigmondról is. Szigeti Csaba egy kisebb kutatócsoportnak elegendő munkát vázol fel az alig tízoldalas írásában.

Szólj hozzá!

Címkék: Életünk Szigeti Csaba

A bejegyzés trackback címe:

https://folyometer.blog.hu/api/trackback/id/tr365038178

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása