Van egy nagyon hasznosnak tűnő, de nem éppen naprakész (én beszélek?) blog, amelyik összegyűjti az új könyvek - neten is fellelhető - kritikáit. Még a soft opening idején jártam arra, aztán elfelejtettem a címét, de most megvan: Critica Nova. [Update: a dolog több mint blog, itt van például egy tudósítás a Tiszatáj Online-ról a költők portréi nélkül már - a következő három szót olvassuk ki hangosan, gyors tempóban - réges-rég eléggé elérdektelenedett "Szép versek"-ről szóló, ezzel együtt szórakoztatóan fontoskodó beszélgetésről, amit a Critica Nova szervezett.]

Kun Árpád nagyszerű "Boldog észak"-járól, úgy látom, csak egy tétel (Győrffy Ákos literás írása) van fenn, úgyhogy kigyűjtöttem ide, amit találtam. Mintha olyan lelkesedés lenne kialakulóban a könyv körül, mint ami annak idején az "Amélie csodálatos életé"-t övezte. (Bár a filmben akkora szerepe volt a giccsfaktornak, hogy én másodszor már alig bírtam végignézni.)

Bán Zoltán András a vs.hu-n. Ez a vége: "Az utóbbi évek egyik legszebb, leghitelesebb magyar regénye."
Bán Z. A. a Narancsban, részletesebben (Szerintem az eddigi legjobb kritika, de hát úgy látom, a legrészletesebb is. Kár, hogy a könyv epilógusáról lényegében nem ír semmit, és a magam részéről a Szinyakov-szindrómát idézőjelbe tenném, mert nekem úgy tűnik, ez kitalált név, ilyen nevű betegséget nem találtam a neten.) [Off: Bán nagyszerű kritikát írt, szintén a Narancsba, Bereményi Géza új regényéről is, amiben egy percig sem titkolja a véleményét, és mégis csak a végére derül ki, de akkor nagyon, hogy pontosan mit is gondol a könyvről. Mi is írtunk korábban egy mondatot a regénynek egy korábban megjelent részletéről, itt.]
Babiczky Tibor, Népszabadság
Bodó Viki Booklány blogja
Győrffy Ákos, Litera  (Az írás nagyon pozitív, de nem kritika, hanem - Győrffytől nem szokatlan módon -  egórobbantás, illetve kissé elnagyolt tartalmi összefoglaló, néhány nagyon elismerő szóval a végén.)
Kemény István rövid ajánlója a hvg.hu-n (ingyen regisztrációval olvasható). Így kezdődik: "Rengeteg dicséretet írtak már le róla, méghozzá rekordidő alatt, de biztos, hogy a töredékét se annak, amit még le fognak. És valószínűleg nem csak magyarul. A könyv az idei év egyik, ha nem a legnagyobb irodalmi szenzációja." Teljesen egyetértek, szerintem is jobb, mindennél, amit 2013-ban olvastam (bár Tompa Andrea könyve még hátra van).
Reményi Györgyinek, a latin betűk blog szerzőjének is Kun könyve volt a kedvence 2013-ban. (Néhány mondat a poszt végén).

***

Kun Árpád-interjú, Magyar Nemzet (Érdekes, hogy azt mondja, a főhős vudu nagypapáját csak kitalálta. Ez némiképp elbizonytalanítja az olvasót abban, hogy mennyire hihet az Epilógus oldalain a regénybe a valóság felől belebeszélő írónak. Igaz, visszaélés lenne az erőforrásokkal efelől az Epilógus felől hüvelyezgetni a könyvet, bár biztos lesznek, akik majd erre vetemednek.]
Kun Árpád Interjú, Magyar Narancs (Bármennyire igaz is a címben foglalt állítás, szerintem jobb lett volna az akusztikája, ha a regényt nem a szerző, hanem a kritikusok nevezik - vagy legalább a riporter vállalja át ezt a szókapcsolatot - "az érett férfikor művé"-nek.)
Kun Árpád literás netnaplója, a könyv egyik példányának sorsáról.

***

Néhány korábban megjelent részlet a könyvből:
Olvass bele
Irodalmi Jelen
Élet és Irodalom (Előfizetéssel.)
Ex-Symposion
Műút
Holmi (A 767. oldalon szokatlan hiba a fejlécben: Kun Árpád neve szerepel Illyésé helyett mint az "Ítélet előtt" szerzője.)