A Nagyvilág, még szeptember-októberben, Czeslaw Miłosz-számmal jött ki (1200 Ft, de fenn van a neten, itt). Az összeállítás érdekes, de lehetett volna jobban szerkeszteni, például a Franaszek-féle életrajzrészlethez jegyzeteket mellékelve, mert az egészet (a részt) különben csak a beavatottak értik. (Pl. hogyhogy Miłosz gyerekei Amerikában születtek?) Még nem olvastam mindent - nyilván nem is fogok -, de a Dosztojevszkijről szóló beszélgetés érdekes, "Az akarat legendája" pedig nagyon okos, ilyen mondatokkal:
A lap Vörös István fordításában közli Miłosz "Orpheusz és Eurüdiké" című versét, amely idén már a 27-es Műútban is benne volt, Gömöri György fordításában. Az utóbbi sokkal jobban tetszik, bár nem tudom, pontosabb-e. A hangütés mindenesetre természetesebb, illetve nyersebb, mint Vörösnél: Csak az első versszakokat másolom ide, de a fordítók nevére kattintva a teljes versek olvashatók valahol a pdf-ekben:
A járdán állva Hádész bejáratánál Hádész nagy kapuja előtt a járdapadkán
Orfeusz összekucorodott a csípős szélben, Orpheusz összehúzódik a heves szélverésben
Ami tépte kabátját, ködgomolyokat sodort, Mely kabátját cibálja,ködgomolyokat sodor,
S vergődött a lombok között. Az autólámpák A fák levelébe hempereg, őrjöng. Az autók fényeit
Kihúnytak, valahányszor lejjebb nyomult a köd. E-elnyeli a köd,ahogy mindened átörvénylik.
Tétován állt meg a beüvegezett ajtók előtt, Az üvegezett ajtónál megtorpan, Orpheusz bizonytalan
Lesz-e vajon elég ereje a végső próbatételre. Hogy lesz-e elég ereje az utolsó megpróbáltatáshoz.
Emlékezett szavára: „Te jó ember vagy”. Felesége egyszer azt mondat: "Te jó ember vagy."
Nem nagyon hitt ebben. A lírikusok, általában, Nem nagyon hitt neki. Tudta, a lírai
Ezt tudta jól: hideg szívűek. költőknek rendszerint hideg a szívük.
Szinte feltétel ez. A művészet tökélyét Ez majdnemcsak kötelező. A művészi tökély
Cserébe kapja az ember ezért a bénaságért. Ilyen fogyaték árán érhető el.
Később Vörösnél pl. ezt olvasni: "Érezte saját vére ritmusát", ahol a "saját" elég fölöslegesnek látszik. Máshol így fordít valamit: "Átláttak rajta a közöny szívéig", amit Gömöri így ad vissza: "Mintegy elnéztek mellette, közömbösen a múltra". Nem tudom, kinél van az igazság, de mind a kettő aligha lehet pontos. (Vörösnél érdekes Arany-utalás ez a sor: "A lantot, a lantot szorította magához". Ez a fordítás különben élénkebb színekkel, nagyobb mozdulatokkal dolgozik: a Vörös-féle szakadék pl. "csendokádó", szemben Gömöri "roppant"-jával.) Szóval érdemes összeolvasni a két fordítást annak is, aki nem szokott ilyesmit csinálni.
