HTML

Folyóméter - folyóiratfigyelgető

Mit írnak az irodalmi és kulturális folyóiratok

Friss topikok

  • exterminador: Thomas Mann-nal kapcsolatban ne lehetne nívósan fanyalogni? Nana. (2021.11.09. 21:45) Sajtó, hibák, Weöres, madzag
  • bárki314: Kedves Seemann! Hozzáférhető még ez az elemzés valahol? (2019.03.16. 09:25) Ki a tettes?
  • vargarockzsolt: Ezt is meg kéne őrizni. (2015.03.12. 22:22) Kert, kimarkol, zenedoboz, ponty
  • vargarockzsolt: Szántó Dominika és a pénzügyi irodalom Paolo Coelhója. A Rakovszky vers most itt: www.pim.hu/objec... (2015.03.12. 22:11) Interjúk
  • vargarockzsolt: "Nemes Z. Márió szerintem kritikusnak, értekezőnek sokkal jobb, mint költőnek." Akkor most innentő... (2015.03.12. 21:53) Szép és kevésbé szép írások

Linkblog

Janus Pannonius és a varacskos malac – Irodalmi Páholy, szeptember

2011.12.13. 07:06 Noshát Ernő

Ezt a lapot Pécsett szerkesztik, évente négyszer jelenik meg, az impresszum szerint Pécsen kívül (na, hol?) a budapesti Írók Boltjában kapható. Mindenesetre nem helyi érdekű kiadványról van szó – ebben a lapszámban egyetlen anyag foglalkozik pécsi témával, az Európa Kulturális Fővárosa-évad tanulságaival, és erről sem gondolnám, hogy külső szemmel érdektelen lenne. Egy párhuzamos interjúról van szó, Kiss Tibor Noé kérdezi Patartics Zorán építészt (aki közreműködött a projekt korai szakaszában), illetve Szuhay Márton közösségfejlesztőt az EKF-év tapasztalatairól; a válaszokból kirajzolódó kép nem túl rózsás persze.

A további anyag tisztán irodalmi. Z. Varga Zoltán alapos és fontos recenziót közöl Varga Mátyás 2009-es kötetéről, a hallásgyakorlatokról, Fekete Richárd pedig hosszú tanulmányt Kemény István politikai költészetéről, Az irónia és a gyűlölet kora címmel. András Csaba a Batman – Arkham elmegyógyintézet című képregénykötetet veszi szemügyre: ez a könyv se mai gyerek, a magyar megjelenés 2008-as, de a szöveg érdekes. Kár, hogy a laptervező egyébként nagyon izgalmas vizuális ötleteinek az áradata itt zúgva-bőgve töri át a gátot, és ennek a  recenziónak az első oldalán, a szemcsés-rózsaszín háttérre nyomott betűknek köszönhetően, némileg nehéz átrágnia magát az olvasónak.

Kun Árpád regényrészletet publikál, a regény címe Boldog Észak, a regényrészleté: Az elütött varacskos malac. Egzotikus afrikai környezet, afrikai elbeszélő-hős, készülőben egy másik világba, Norvégiába. Messzemenő következtetéseket nem lehet levonni e kétoldalas részlet alapján, de érdekesnek tűnik a dolog.

Gál Ferenc és Szolcsányi Ákos versei nem hagytak különösebb nyomot bennem, ellenben a lap elején Gaál József avantgardista szövegkollázsán elméláztam egy darabig. („SZÉLLEBÉLELT BETONPALÁST”! „KILYUKADT URNÁK SELEJTES SZÉRIÁJA!” „ÁRKÁDOK SPIRÁLJA”! Sőt: „ÉRCNÉL KEMÉNYEBB FÁKLYALÁNG”! Már-már kezdi az ember a nyolcvanas években érezni magát.)

Két verset közöl Szita Szilvia, az alaptónusuk a visszafogott, decens bánat („Azóta csak a kávéfőző kotyog. A vasárnap reggel / szokatlan csöndjében visszakapják hangjukat a tárgyak”), bár az én ízlésemnek talán túlzottan is visszafogott, számomra valamiféle élesség hiányzik belőle.

Sajó László verse, a Janus Pannonius búcsúja Galeottótól disztichonokban íródik, míg végül a beszélő (Janus maga) úgy nem dönt, hogy hagyja az egészet a fenébe, mostantól magyarul fog írni, és befejezésképp a saját sírversét már egy rímes ötsorosban fogalmazza meg. Na, ebben a versben az élesség direkt programmá válik:

Nyaltam sok kurvát, Lúcia, Pindola, s még
mennyi fiúcskát, férfit, lányt, uriasszonyt, és mind
nyalta a seggemet és jaj, nyalogatta herém.
Már ezután a hatalmas, s persze, igazságosnak
mondott Mátyásom nagy valagát nyalom én.

Az ötlet jó, de valami hiányzik a versből. Az anyaga, a szöveg szövete nem kelti azt az érzést, hogy apokrif Janus Pannoniust olvasunk: az imitatio helyett inkább a szituáció érdekli Sajót. Ez lehet, hogy védhető döntés. Ámde az, hogy Janus a latin nyelvet magyarra váltaná, olyannyira anakronisztikus ötlet, hogy aligha vehető névértéken.

Izsó Zitától kilenc verset közöl az Irodalmi Páholy, négy oldalon – nagyon helyesen. Mindegyik vers vagy jó, vagy igen jó. Mindegyik konkrét képből indít, majd innen nagy sebességgel kezd emelkedni. Az első, a nem fáj például így kezdődik:

Örökbefogadott lány volt.
Piros szájrúzzsal, fekte szemhéjtussal
próbálta magára rajzolni
nevelőanyja arcvonásait.

Eleinte csak a szoknyáját nézted,
mindig tiszta volt, mint a lefelé fordított csésze,
amiből még senki sem ivott.

És így tovább, huszonöt sorban pontosan fölskiccelve egy roppant sérülékeny, introvertált karakter rajzát. A többi vers is hasonló erényekkel bír: plasztikus és szellemes képek, metaforák, gazdaságos építkezés, jó arányérzék.

Még egy rövid szerkesztői jegyzet a végére, és azt hiszem, meg is volnánk: harminckét oldal az egész, de – ahogy a hozzáértésben megőszült, bölcs szakkomentátorok mondják a sporttévében egy-egy focicsapatról – össze van rakva rendesen. Négyszáz forintba kerül, egy korsó sör ára, megér ennyi pénzt.

 

Szólj hozzá!

Címkék: batman kemény istván janus pannonius sajó lászló izsó zita gaál józsef varga mátyás szolcsányi ákos kiss tibor noé gál ferenc kun árpád irodalmi páholy z. varga zoltán fekete richárd andrás csaba szita szilvia

A bejegyzés trackback címe:

https://folyometer.blog.hu/api/trackback/id/tr23459516

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása